A térd sztori végefelé

Eljött a befejezés. Elhagytam a gyógytornákat, majdnem fájdalom nélkül rá tudok ülni a sarkamra térdelve és más finomságok. Gyógyultnak nem nyilvánítom magam, mert még érzem, hogy ott bizony történt valami.

Vége a gyógytornának, azóta focizom - persze alapvetően kapusként -, biciklizem, futkározok, virágot ültetek és élem a normális életet. Nem nyavalygok, nem panaszkodom, hogy így meg úgy nem jó, mert jó.

Röviden, boldogság, gyógyulás. Mindenkinek kívánom, hogy térerő legyen és egészség.